Új helyen kapcsolódik össze a magyar–szlovén alaphálózati rendszer
Kéregmozgási alappontot fúrtak Bajánsenyén
Egy 6 méter mély lyukat fúrt a földbe a szlovén határ mellett egy speciális munkagép a Lechner Tudásközpont alaphálózati és államhatárügyi szakértői és szlovén kollégáik felügyelete mellett 2023 novemberének utolsó hetében. Az így kialakított mélyalapozású kéregmozgási alappont segítségével nem csak hazánk területén zajló felszínmozgások követhetőek, de Szlovénia és Magyarország magassági alapponthálózata is összekapcsolódik. A nemzetközi csatlakozóvonalak kialakításának új helyén a munkának ezzel még nincs vége, néhány hónapos talajülepedési időszak után tavasszal kerülhet sor az új alappont szintezésére.
Aki nem földmérő vagy építőmérnök, annak nem biztos, hogy tudomása van arról, hogy az országok nem csak gazdaság, társadalmi vagy politikai szinten állnak egymással kapcsolatban, de a magasságmérések alapját képező alapponthálózatuk révén is. Ez biztosítja, hogy utak, hidak, árvízvédelmi védművek, vagy egyéb infrastrukturális műtárgyak építésekor mindenki ugyanazokat a vonatkoztatási rendszereket vegye alapul. A Lechner Tudásközpont és a szlovén állam alaphálózati és államhatárügyi szakértőinek felügyelete mellett most egy mélyalapozású pont kialakítására került sor a Vas vármegyei Bajánsenyén, a szlovén határ mellett 2023. november utolsó hetében, amely egy 1,2 méteres telepített betonaknából és egy csaknem 5 méteres vasbeton cölöpből áll. Ez az új, szakkifejezéssel élve „kéregmozgási alappont” – kiegészülve az évtizedekkel korábban Rédics településnél kialakítottal – arra szolgál, hogy a segítségével nagy pontossággal összekapcsolódhat Szlovénia és Magyarország magassági alapponthálózata; emellett az új alappont hasonló társaival hálózatban a hazánk területén zajló tektonikus változások kimutatására is alkalmat ad.
A hazai magasságmeghatározás alappontjai között, azaz az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) első és másodrendű vonalaiban 4–8 kilométerenként vannak hasonló pontok, amelyek a kéregmozgások mérése miatt készültek. Ezek adják a magassági alapponthálózat gerincét, mert nem a felszínen, hanem jócskán a felszín alatt találhatóak, így állandóságuk még nagyobb, mint a felszínen, vagy a felszín közelében elhelyezett alappontoké. Ilyen kéregmozgási pontból összesen 820 db található országszerte.
Miért van szükség kéregmozgási alappontokra?
A hazai kéregmozgási pontok kapcsolatban állnak más európai, sőt egy annál nagyobb, az északi féltekén kialakított hálózattal is. Bajánsenyén, az államhatár felmérésével és a határjelek karbantartásával, jogszabályban kijelölt, Lechner Tudásközpont szakértő csapata előre megtervezte a szlovén kollégákkal közösen a magyar és a szlovén alapponthálózat újabb összekapcsolódását. Ennek keretében készült el a bajánsenyei alappont is.
Hogyan is kell elképzelni pontosan egy ilyen mély alapozású közbenső kéregmozgási alappont kialakítását?
A fúrást végző külső vállalkozó speciális munkagépével kialakított egy csaknem másfél méter mély aknát, az alá pedig egy több mint 4,5 méter hosszúságú, 25 cm átmérőjű lyukat fúrt, amelybe betonvasat telepítve egy masszív vasbeton cölöpöt hozott létre. A betoncölöp tetejébe egy félgömbfejű, krómnikkel-acél ötvözetű szintezési gombot süllyesztett, a föld felszínéhez képest 120 cm-es mélységben található aknában. A betonba süllyesztett szintezési gomb végén található félgömb adja majd azt a tényleges pontot, ahol a magasság bemérését, a szintezést elvégzik. Ez lesz a magyar–szlovén határon a két ország magassági alapponthálózatát összekapcsoló közbenső kéregmozgási pont, a csatlakozóvonal egyik pontja. A fúrás után a talaj még mozoghat, süllyedhet, de fél év elteltével már megülepszik és sor kerülhet a szintezésre, az újonnan kialakított pont magasságának pontos mérésére a hálózatban legközelebbi, 8 km-re lévő ugyanilyen rendűségű őriszentpéteri pontról.
Mit kötnek össze a csatlakozóvonalak?
Magyarország és a környező országok határain keresztül 23 elsőrendű csatlakozóvonalat építettek ki. A délszláv háború lezárása utáni, az új államok létrejöttét hozó időszakot követően a 2010-es években a szerb és a horvát határon is megtörtént az alapponthálózatok összekapcsolása, a horvát határon Udvar, Drávaszabolcs, Barcs, Berzence és Letenye, a szerb határon pedig Röszke és Hercegszántó területén kialakított csatlakozó pontokkal. A szlovén oldalról is felmerült az igény a hálózatok összekapcsolására, így, mivel Rédicsnél már létezett egy kapcsolódási pont – amelyet még a volt Jugoszláviával együttműködésben építettünk ki – még egyet terveztek a magyar oldalon. Ennek a pontnak az építése történt meg 2023. november 27-én.
Fotók: Pálosi Imre / Lechner Tudásközpont
